Valóság-kép

A holografikus világ szerkezete

     Nevezzük O-t az igazságnak, nullpontnak, vagy ahogy tetszik... O a Mindenség elméleti középpontja, a "negatív végtelen" kapuja (a polaritás kedvéért). Innen származik és ide tér vissza minden (Létigen). O pont körül az eltérő létsíkok által létrehozott felületekre vetül ki mindaz, amit valóságként érzékelünk. Mindenfajta kivetülés - minden valóság - attól jöhet létre, hogy tartalmaz egy részt a teljes igazságból, és az ellentmondások energiája táplálja. A teljes igazság maga a pont, nem szorul magyarázatra, nem igényel kommentárt.

    Ha az általunk tapasztalt valóságra rápróbáljuk az igazságot, ellentmondásokba fogunk ütközni. Ha fel akarjuk oldani az ellentmondásokat, valamit mindig ki kell zárnunk ahhoz, hogy ne keletkezhessen újabb ellentmondás. De mivel az általunk tapasztalt dolgokról feltételezzük, hogy az igazság részei, paradoxonnak tűnik bármit is kizárni belőle. Ha nem fogadjuk el feltétel nélkül, hogy az általunk tapasztalt világ az egyetlen kizárólagos valóság, ha felismerjük, hogy illúzió, akkor megtalálhatjuk azt a pontot, ahonnan nézve az ellentmondásokban feszülő ellentét kisimul és a paradoxonok megoldódnak (apolaritás). Az igazság kivetülései, az alternatív valóságok O-hoz mért helyzete az illúziót tápláló ellentmondásoktól függ.

   A csonka gúla (H) a 3D tér, az általunk ismert valóság. O-hoz viszonyítva H szubjektív. A szubjektív valóságunkat belülről látjuk.

   Bármely tengely lehet az általunk mért, lineáris idő tengelye. A sugarak mentén képződik a pozitív végtelen, távolodunk a középponttól térben és időben (az entrópia iránya), ez a táguló világegyetem magyarázata. Amikor az egyik tengelyről a másikra térünk át, úgy tűnik, mintha állna az idő (relativitás-elmélet), egyben változik a nézőpont.

   Az általunk mért idő fogalma O körüli koncentrikus gömbfelületekkel lenne ábrázolható. Egy gömbhéj az idő egy adott pillanatát ábrázolná.

    A: minél távolabb esik egy valóságkép az igazságtól, annál nagyobbra nőhet, annál bonyolultabbá, összetettebbé válhat.

  B: valóságalapja azonos A-val, de kevesebb ellentmondást tartalmaz, ezért egyszerűbb (Enneagram, fejlődési szintek)

  C: B-vel rokon egyszerűségében, A-val rokon valóságalapjában

  D: az Örökkévalóság: nem helyezkedik szembe az igazsággal (mint A, B és C), abból indul ki

  E: az illúziók eredetileg az igazság részei voltak, de rosszul értelmezték őket, így tele lettek ellentmondással (mitológia)

  F: Horizontális valóság (lineáris időkeret)

  G: Vertikális valóság (Örökkévalóság)

 

 e-minor